Blog

Novemberi ünnepkör napjainkban – Mindenszentek, Halottak Napja

Mint minden, elhunyt szeretteinkre való emlékezés  is  változik, modernizálódik és ez így van jól. Hiszen a változás az élet velejárója.  

Változik a veszteséghez való hozzáállásunk is, próbáljuk  kiiktatni az életünkből, ez viszont nem jó, hiszen a fel nem dolgozott veszteség, gyász  csak komplikálja életünket.

 

Mióta?

Nem tudjuk pontosan, mikor lett konkrét napja a halottainkra való emlékezésnek. Azt azonban tudjuk, hogy  ez embereket mindig is foglalkoztatta, mi van a halál után, van-e átjárás a két világ között.

 

Az ismeretlenhez való vonzódás és az attól való félelem együtt jelenik meg. Félelmetes megtapasztalni, hogy szeretteinkkel való kapcsolatunk bármikor megszakadhat.  A megszakadt kapcsolatot gyakran akarjuk visszaállítani, a gyász során  többször teszünk kísérletet  kapcsolatfelvételre, akár álmokon akár  rituálékon keresztül vagy gondolatban.

Emellett félünk is a test megszűnésétől, átalakulásától. Ebből profitálnak a napjainkban oly népszerű zombifilmek, de a vámpíros, szellemes történetek is kapcsolhatók a témához.

 

Valószínű A félelemmel vegyes tisztelet keltette életre az ősi kelta halál istennő előtti tisztelgést is, aminek a gyökerei felfedezhetőek a halloween-i ünnepkörben is.

Az amerikai ír bevándorlók vitték magukkal a beöltözés szokását is. Hitük szerint egy nap az évben a halottak előtt megnyílt a lehetőség a visszatérésre szeretteikhez. Az emberek ruhákkal, maszkokkal próbálták magukat felismerhetetlenné torzítani, hogy halott hozzátartozóik ne ismerjék fel őket és ne akarjanak a testükbe költözni.

A halottak egy meghatározott napon való visszatérésére más kultúrákban is van utalás, például a színes, karneváli örömünnepet ülő Mexikóban is. Itt kevésbé félnek az emberek, inkább örülnek, hogy egy napot elhunyt szeretteikkel tölthetnek. Ezért a vidámság.

 

Ez a mi szemünkben  furcsának tűnhet, hiszen Magyarország a keresztény   szokásokat követi, imádsággal, temetőbe való kilátogatással, virággal, mécsessel emlékezünk  szeretteinkre.

 

Mi változott?

 Ahogyan régen nem volt jellemző a hagyományoktól való eltérés, szigorú szokásrend szerint zajlottak az emlékezés napjai, úgy manapság az individualizmus térhódításával szabadon, megkötés nélkül emlékezhetünk.  Kaptunk egy napot, ( november 1. Mindenszentek napja ) ami munkaszüneti nap, hogy legyen lehetőségünk időt tölteni az emlékezéssel.

 

Miért fontos időnként emlékezni?

Az ünnepek arra vannak, hogy időről időre megálljunk, töltődjünk, mást csináljunk, mint a mindennapokban. Emellett összetartja, erősíti közösséget. Az ismétlődő közös élmények szorosabbá teszik a kapcsolatot. Gondoljunk csak egy jó munkahelyi közösség rendszeresen megtartott  csapatépítőjére, szülinapi bulijára vagy a karácsonyi  vacsorára.

Régen is így volt ez. Ünnepkor nem kellett dolgozni, finomakat lehetett enni és együtt voltak az emberek. Jól érezték magukat.

 

Hogyan lehet könnyebb ez az időszak:

Először is készülj rá-. Ha temetőjáró vagy, tervezd meg melyik temetőbe mikor mész, egyeztess a családdal. Kitűnő alkalom egy találkozásra ritkán látott családtagokkal. Együtt felidézni elment szeretteink anekdotáit, bár keserédes, hiszen már nincsenek velünk, de melegséget is hoz a szívünkbe.

 

Alkoss egy saját szokást, rituálét, ami neked a legjobban kifejezni az elmúlást, szeretteidre való emlékezést.  Ha segít a temetőbe való kilátogatás, tedd.  Vihetsz saját készítésű kompozíciót fenyőből, virágokból. Ha távol áll tőled a temetőbe járás, bármilyen más rítust is alkothatsz. Megfőzheted szeretteid kedvenc ételét vagy elmehetsz a kedvenc helyére, nézegethetsz képeket, meghallgathatod a kedvenc zenéjét, elmehetsz a kedvenc színházi előadására. Írhatsz neki levelet, vagy kitalálhatsz bármit, ami szimbolizálja az iránta érzett  érzéseidet.

 

Mitől lehet nehéz ez a pár nap:

Évfordulók, ünnepek alkalmával időlegesen, pár napra felerősödhet a hiányérzet, fájdalom, de ez természetes. Érdemes ezt elfogadni, sőt készülni rá lélekben. 

Ha elfojtod, erővel próbálsz nem tudomást venni róla, azzal nem teszel jót magaddal. Fogadd el, hogy a veszteségek ugyan fájnak, de az élet velejárói.

 

Ilyenkor segíthet egy beszélgetés, egy témába vágó film, vagy a fentiekben említett rituálé.

Lecsendesedés, könnyű séta az őszi napsütésben, bekuckózás, olvasás, vagy terápiás írás (amikor kiírod magadból, ami benned van) jót tesz.

 

A fájdalom mellett vedd elő a szép emlékeket.

GYAKORLAT:

Fordíts időt arra, hogy összeírod a jó dolgokat.

Pl mit kaptál, mit tanultál az elhunyt szeretteidtől. Mik voltak a legszebb pillanataitok. 

Ezek feltölthetnek. És néhány nap múlva, visszatérve a mindennapokban szépen elcsendesedik a fájdalom.

 

 

Gyászolni nem könnyű. Ha szeretnéd, hogy valaki támogasson ebben a nehéz időszakban, keress meg bátran, segítek feldolgozni a fájdalmas veszteséged, nem kell egyedül megküzdened vele.

ITT tudsz kérni egy 30 perces ingyenes beszélgetést és előszűrést, melyben kiderül tudunk-e együttműködni és személyre szabottan miben tudlak támogatni.

 

Ha érdekel ez a téma vagy  szeretnéd tudni mit kezdj a veszteségeddel, csatlakozz a facebook csoportunkhoz:

https://www.facebook.com/groups/336342327338099

 

Ebben a témában még ezeket az írásokat ajánlom:

https://www.tovabblepni.hu/emlekezni-vajon-jo-vagy-rossz-halottak-napja-margojara/

 

Iratkozz fel a cikk alatt, hogy ne maradj le a témában megjelenő írásokról, programokról.

Hírlevélre feliratkozás

Feliratkozás előtt olvasd el az Adatkezelési irányelveket.